"Én, reméljük, megúszom"

Ezzel a címmel jelent meg korábban egy nápolyi diákok írásaiból összeállított könyv. Ez jutott először eszembe, amikor ma reggel döbbenten olvastam az egyik internetes újság oldalain az éjszaka történt eseményekről. Szomorú. Aztán olvasgattam erre-arra és találtam rá néhány felvetésre a blogot írók között . Nevetséges és szánalmas. Sokan cefet büszkék rá, hogy részt vehettek a forradalom (?) kirobbantásában. Talán kellene nekik barátnő, hogy levezessenek. :-( Én azt gondolom, hogy bárki lehetne kormányon, a helyzet semmivel sem lenne könnyebb. Mindenki hazudik, ez tartja "életben" a politikát. Megszorítások akkor is lesznek, ha a jobboldal kormányoz, de azt hiszem, fontos, hogy a DEMOKRÁCIA (az emberek szavazata által) legutóbb nem így döntött. Ők már "bizonyítottak". Attól, hogy nem megyek az utcára, én is ebben az országban élek és kisgyermeket nevelek. Ha hasonló felelősség terhelné az ott garázdálkodó emberek vállát, talán ezerszer átgondolnák minden lépésüket. Haragszom a fideszre. Mert hosszú idők munkájával ugyan, de kirobbantották ezt a ... nevezzük forradalomnak (?). Csak meg kellene érteni valamit: attól, hogy száz kopaszra nyírt, genetikailag agresszivitásra kódolt fiatalember beveszi magát az MTV épületébe, még nem lesz rendszerváltás. (Akkor lehetne minden focimeccsen, mert a jobbközép ugyanezen emberek gyülekezete.) És ha ez a miniszterelnök le is köszön, a fidesz akkor sem kap bizalmat azoktól az emberektől, akik eddig sem adták meg neki. Akkor kérdezem én: megéri mindenáron uszítani az embereket? Dolgozni kéne és együttműködni... de ebben a birkák hazájában csak a juhász gondolkodik, az terelgeti a nyáját - ha kell, rossz irányba. Tanulni kéne, hogy ne lehessen megvezetni a tömeget. Átvenni a hatalmat? Ahhoz több kell, nem csak néhány agyatlan paprikajancsi. Ha ésszerű megoldások, javaslatok hangoztak volna el korábban, másként sikerülhetett volna ez a választás. De nem volt. Mindegy, ki hazudik, jobb nem attól lesz a sorsunk, hogy autókat gyújtanak fel huligánok. Tartok tőle, hogy ha sikerülne is az elképzelésüket valóra váltani, a fidesz szimpatizánsok nagyot csalódnának pár év múlva. Ha nem, akkor az csak úgy lehetne, ha folytatódna az a paternalista politikai szemlélet, aminek a leépítése évek óta folyik (kevés sikerrel) és amivel most szeretne mindenki szakítani. Ha újat akarunk, akkor egy korábban leszerepelt párt sem lehetne kormányon, ugyebár. Ez pedig nagyon nehéz, mert a politikai elit zártkörű társaság, oda belépés csak engedéllyel. :) Itt nem rólunk - magyar emberekről, egy nemzetről - szól az egész, csak a politikai hadakozás eszközei vagyunk. Ha haladni akar az ország, nem tüntetéssel oldódnak meg a feszültségek. És hogyan tovább? Merjek kimenni az utcára? Vagy előbb-utóbb lőnek is rám, mert nem úgy gondolkodok, mint a "jobbközép"? Aki így éli a mindennapjait, az könnyen örül az efféle eszetlen megnyilvánulásoknak. Én nem. Változások kellenek, de nem ilyen áron...