Szervezetlen az egész

Én ezt nem értem. Ha csak józan fejjel végiggondolom a körülöttem folyó mindennapos dolgokat, nem csodálom, ha megtébolyodok. Pusztán egy vízóra cseréjére négy napja vártam itthon ülve úgy, hogy előre megadott időre jöttek. Vagyis nem jöttek. De ezt csinálja a festő, a redőnyös, az ablakot cserélő és minden szak(?)ember. Ha végre ideér, a munkája csapnivaló, de a megállapodással ellentétben egy jóval magasabb összeg vándorol ki a pénztárcámból. Az orvos jó esetben egy hónap múlva már tud fogadni, de azt is még átteszi másik időpontra. Ha végre bejutok hozzá, kioktat, érezteti nálam okosabb mivoltát, de a konkrét gyógyítás kapcsán széttárja a kezét. Azt hangoztatom, nem vagyok kiszolgáltatva nekik, hiszen máshoz is vihetem a pénzem (és nagyon sok pénzbe kerül minden), ő majd jól tönkre megy. De nagy tévedés. A másik is ugyanezt csinálja. Csak helyrajzi kérdés, melyik TrógerfiSámuel zsebében köt ki a selejtes munka ellenértéke. Ha én így tartanék határidőket, így ígérnék mindent és ellenben ennyire futná csak a teljesítményemből, bizony nem lenne kenyér az asztalomon. Tulajdonképpen nem értem, min csodálkozok? Így tengeti mindennapját a MAGYAR. Tolakodik, pofátlankodik, lop, csal, hazudik, sunnyog, embereket gázol és ver agyon, mert ez a "divat" manapság. Próbál a maga módján boldogulni, többnyire felrúgva a szabályokat. Lehetőleg minél kevesebb munkával minél több pénzt hazalapátolni. Akik másként szeretnének előrejutni, azok - velem együtt - nehezen élik a napjaikat ilyen körülmények között. Pedig csak a megfelelő embereket kellene ülteti a megfelelő helyre, akik át tudják gondolni és meg tudják szervezni, hogy minden működőképes legyen. De a mai vezetők többsége inkább főnök, mint vezető. Az autokrata megnyilvánulás, a hatalom fitogtatása a sajátjuk, nem az ésszerű irányítás, pláne nem a humánus gondolkodás. Mindegy, milyen nagyságrendben gondolkodok, valahogy azt látom, hogy átgondolatlanul, agyatlanul működnek a dolgok: a lakóközösségnél, az intézményekben/munkahelyeken, a városban, az országban, a világban... Az univerzum Földön kívüli része csak azért lehet (még!) kivétel, mert ott nem vagyunk jelen - mi, emberek. Előrelátó gondolkodás?! Istenem! Ezzel a szóval ebben a világban már szinte káromkodok...