Bársony-nyuszi az utolsó Sárkánynak

- "Mi az, hogy igazi?"- kérdezte Bársony-nyuszi egyik nap a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. "Azt jelenti, hogy van benne valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?" - "Az, hogy igazi nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak" - felelte Bőr-lovacska. "Az, hogy igazi vagy, az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged, nem csak játszani veled, hanem téged magadat, akkor attól leszel igazi." - "Nem fáj az?" - kérdezte Bársony-nyuszi. - "Néha fáj" - mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. "De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj." - "Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránkint?" - "Nem hirtelen történik" - mondta Bőr-lovacska. "Csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek vagy elszakadnak. Mire Igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és símogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden izületedben lötyögsz, de ez nem számít egy csöppet sem, mert ha Igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azoknak a szemében, akik úgyse értenek semmit."