Linz végnapjai

2004 november 1: ezen a napon kezdődött a linzi projekt. Sok idő eltelt azóta, és történt pár jó dolog, meg pár rossz.

Ma: elegem van Linzből... A héten minden összefogott ellenem, és egyetlen pozitívumot nem sikerül találnom, ami még marasztalhatna. Nagyon várom a döntő telefonhívást. Megváltást jelentene a mostani helyzetben.

Hogy is volt ez? Fakertész Úr (projektvezető) kitett magáért. Érezhetően engem tett felelőssé a projekt nemhaladásáért. Bennem is megfordult mar a gondolat, hogy én vagyok a hibás. Bizonyítottam, agyaltam, de csak gondolataim sűrű hálójában vergődtem. Aztán egy pillanat alatt ért a megvilágosodás, mikor kimondtam: "nem én vagyok a hibás". Hirtelen annyira világossá és egyszerűvé vált minden, hogy nem is lehetett másképp. Mikor valaki megvív egy ilyen csatát önmagával, az igazi "ellenfél" ellen csak győzhet. Lesz majd nagy jajgatás Linz földjén!

Hát még? Eszetlen Bill meggyilkolta egyik virtuális énemet. A dolog tegnap este történt az egyik hotelszobában, de senki nem hallott semmit. Lelkiismeretével azonban nem bírt, bár a dolog úgyis kiderült volna. Reggelinél elmesélte a dolgot. Bevallott mindent. Elbeszélése alapján nem akart ő rosszat tenni, de elhiszi-e valaki, hogy a hentes nem tudja, mire használják a bárdot. Ugye nem... Áldozzunk tehát 1 másodperces néma csenddel az elhunyt 34. szintű harci mágusnak, kit több mint egy hónapja neveltem. Emléke örökké élni fog, villámainak dübörgését az elkövetkező korok is visszhangozzák majd.

Ezzel felkerült a pont a teli pohárban úszó i betű tetejére.

Hab: Miért is van bekapcsolva a mobilom? ...jah persze... a fent említett döntő telefonhívás... Ezen felül mindenkinek most jutok eszébe. A roamingot persze én fizetem. Amúgy sosincs bekapcsolva a mobilom külföldön. Öröm az ürömben, hogy meghívtak a gimnáziumi osztálytalálkozóra. 10 év... Gyerekek... 10 éve volt... Hihetetlen...